Guernica

Pablo Picasso: Guernica



Paul Eluard
A GUERNICAI GYŐZELEM

Bányák, mezők
És viskók szép világa,
Telektől mart nyaraktól égett arcok, kudarcokhoz, éjekhez szitkokhoz és ütéshez szokottak,
Tapasztaltalt arcok!

Ímé a semmi, mely titeket köt!
De példakép lesz majd halálotok,
A meghökkent szívű halál.

Drágán adták a kenyeret ők,
Az eget, a földet, a vizet, az álmot
És az életetek
Vak nyomorát!

Jó egyetértést hirdettek nektek ők,
Beosztották az erőseket, ítélek a bolondokon,
Alamizsnát osztottak, kettőbe vágtak egy garast,
Tisztelegtek a hullák előtt,
A jómodortól csaknem összeestek,

Tolakodtak, nagyokat mondtak, nem ami
Világunkból voltak ő!

Az asszonyok és a gyermekek kincse:
A tavasz zöld levelei s a tiszta tej
És az állandó hit
Tiszta szemükben,

Az asszonyok és a gyermekek szemének kincs
ugyanaz;
s a férfiak, ahogy csak tudják, védik azt.

Az asszonyok és a gyermekek szeméből
Rózsák vöröslenek;
Vérét mutatja mindegyik!

A félelmet és a bátorságot életre és halára,
A nagyon nehéz és a nagyon könnyű halált!

Férfiak, e kincsetek megénekelték!
Férfiak, e kincsetek eltékozolták!

Talpig férfiak, akiknek a reménytelenség
Táplálja a remény emésztő tüzét,
Bontsuk ki együtt a jövő utolsó rügyét!

Páriák! A halál, a föld és ellenségeink
Ocsmánysága az éjszakánk
Színébe öltözött!
De meglátjátok, elbánunk majd velük!

Fordította: Radnóti Miklós